A hőszigetelésről általánosságban
A hőszigetelés a beltéri és kültéri hőátadás csökkentésének folyamata. Az épület falaira, mennyezetére, padlójára vagy más felületekre helyezett szigetelőanyagok megakadályozzák a hő áramlását, így megtartják a beltéri hőmérsékletet a téli hónapokban, és hűvösebb levegőt biztosítanak az épületben a nyári, meleg időszakban. Lényege tehát a hő terjedésének gátlása.
A szigetelőanyagok az épület felületeire kerülnek, hogy csapdába ejtsék a hőt és megakadályozzák annak áthatolását. A hőszigetelés fő célja összességében, hogy segítsen fenntartani a kellemes beltéri hőmérsékletet, illetve energiát takarítson meg.
A hőszigetelés előnyei
Amellett, hogy egész évben komfortos beltéri hőmérsékletre tehetünk szert, mindezt alacsonyabb energiaszámlák mellett, a hőszigetelésnek egyéb előnyei is adódnak.
A kevesebb szén-dioxid kibocsátás miatt pedig egy igazán környezetbarát technológiáról van szó. Segít csökkenteni például a karbonlábnyomot is, de a külső zajok csökkentése is idesorolandó.
Emellett pedig nő az egész ingatlan értéke és élettartama, amellett, hogy a fenntartási költségek is csökkennek.
Ma már tehát nem az a kérdés elsősorban, hogy szükség van-e hőszigetelésre. Inkább az, hogy milyen szigetelőanyagot és hőszigetelő rendszert használjunk.
Hőszigetelő rendszerek
Egy jól megtervezett és kivitelezett hőszigetelő rendszer jelentős mértékben képes csökkenteni a fűtési és hűtési költségeket, és javítani az ingatlan energiatakarékosságát. A következő bekezdésekben áttekintjük a különböző típusú hőszigetelő rendszereket, beleértve a homlokzati, lábazati, tetőtéri és belső hőszigetelést egyaránt.
Homlokzati hőszigetelés
A homlokzati hőszigetelés egy olyan eljárás, amely során a homlokzatot szigetelőanyaggal borítják, majd a végeredményt egy külső vakolattal fedik be. Ez a fajta hőszigetelés jelentősen javítja az ingatlan energiatakarékosságát, és hatékonyan tartja bent a hőt a hideg időjárásban.
A homlokzati hőszigetelés nem csak az energiahatékonyságot javítja, de az épület megjelenését is megszépít. Az új, szigetelt homlokzat javítja az épület külsejét, és véd a káros hatásoktól, mint például a nedvesség vagy az UV sugárzás. Emellett zajcsökkentő hatással is bír, ami különösen előnyös lehet az épületek forgalmasabb helyeken történő szigetelésénél.
Lábazati hőszigetelés
A lábazati hőszigetelés az épületek talapzatának szigetelését jelenti. Javítja az épület hőszigetelési értékét, csökkenti a nedvességet, és megakadályozza a hideg levegő beáramlását az épületbe.
Nemcsak az épület energiahatékonyságát javítja, hanem a különböző nedvességgel és penésszel kapcsolatos problémákat is csökkenti. A lábazati hőszigetelés megvédi az épületet a talajvíz okozta problémáktól.
Tetőtéri hőszigetelés
A tetőtéri hőszigetelés szintén javítja az épület hőszigetelési értékét, és csökkenti a tetőn keresztüli hőveszteséget. Javítja a tető szerkezetének élettartamát is, mivel mérsékli az időjárás (víz és pára) okozta káros hatásokat.
A tetőtéri hőszigetelés nemcsak a fűtési költségeket szorítja vissza, hanem növeli a nyári komfortérzetet is. A megfelelően szigetelt tető véd a túlmelegedéstől a forró nyári hónapokban, így kellemesebb klímát biztosít a belső térben. Ezenkívül a tetőtéri hőszigetelés megakadályozza a hó és jég problémáit, ami különösen előnyös lehet azokon a földrajzi területeken, ahol a téli időjárás szélsőségesebb.
Belső hőszigetelés
A belső hőszigetelés azt jelenti, hogy a szigetelőanyagot nem kívülről a homlokzaton, hanem a fal belső oldalán helyezzük el. Ehhez általában multipor ásványi hőszigetelő lapokat érdemes használni. Magát az eljárást azonban csak kivételes esetekben érdemes alkalmazni, például akkor, ha a külső hőszigetelés valamilyen oknál fogva nem megoldható. De ez esetben is figyelni kell rá, hogy a hőszigetelő anyag ne károsítsa a falat. A nedves felületre történő telepítés ugyanis komolyabb károkat is okozhat annak szerkezetében.
